A szegény kis műsorvezető panaszai

A Kormánytévében (nem, nem Köztévé, az olyanba bemehetnek ellenzékiek is) "történt" egy stúdióbeszélgetés, amiben a címben említett személy a másság, mint betegség gyógyíthatóságáról beszélgetett a vendégeivel. Mindenki betegségként jellemezte a másságot, egy három hónappal korábbi "tudományos" (bizonyítottan áltudományos) konferenciára hivatkozva.
(Közbevetőleg: az ellentábor csak a felvétel napján kapott meghívást, persze hogy nem tudtak felkészülten ott lenni)
A műsor rengeteg kritikát kapott, amik hatására a műsorvezető kiakadt.

„Semmi közöm a problémához, életemben nem foglalkoztam vele - nyilván ez sem érdekel senkit. Nem én hívtam a vendégeket, nem én szerveztem a műsort, egy kész feladatot kaptam az adás napjának délutánján.”

Mi a dolga egy műsorvezetőnek?

Szerintem a legfontosabb, hogy - ha már nem ért a témához - legalább egy kicsit utánaolvas, ami a 21. században nem hiszem hogy megoldhatatlan feladat lenne.
Ezek után - hacsak nem fizetett hirdetésről van szó, mert ott persze kerek szemekkel és elnyílt szájjal helyeselnie kell - meghallgatja a vendégeket, moderálja a beszélgetést, és amennyiben egyoldalú a történet - legalábbis szerintem - mintegy az "ördög ügyvédjeként" a másik oldalt képviseli. Vagy legalábbis a másik oldal nézőpontját tükröző kérdéseket tesz fel.
Vagy nem?

Láttam olyan műsort, ahol laposföld hívők és rendes szakértők beszélgettek, a műsorvezetők meg végigkuncogták az egészet, mert, ahogy mondták, végig azt hitték, hogy egyszer csak az lesz hogy a "hívők" elnevetik magukat és közlik, csak vicceltek. De nem.

Szóval.

Természetesen a műsorvezető is ember, lehet véleménye, de ott és akkor a közvéleményt képviseli, a nézők nevében tesz fel kérdéseket és gondoskodik a kiegyensúlyozottságról.
Ha megfelelően tette a dolgát és egyik oldal felé sem kötelezte el magát, akkor kényelmesen hátradőlhet, őt nem érheti kritika.

Szegényke, pedig igyekezett a neki kiosztott szerepben pártatlan maradni:

„magyar kutatókkal is jó lett volna beszélni, de olyasfajta boszorkányüldözéssel kell szembesülniük bármilyen ilyen megnyilatkozás után, hogy teljesen érthető, hogy ezt nem nagyon meri senki se fölvállalni” (a homoszexualitás gyógyíthatóságát állító kutatókról van szó)

„Aki a homoszexualitását felvállalja, az egy ünneplésre méltó tett, míg aki mondjuk a homoszexualitása után esetleg rájönne arra, hogy ő mégis heteroszexuális, és ő ezt szeretné kommunikálni, ezt szeretné felvállalni, az mindig elhallgatásba, vagy falakba ütközik. Miért tűnik úgy, hogy ez egy teljesen egyirányú utca? Miért viselkedik úgy a mainstream média, mintha nem lenne visszaút ebből az állapotból?”

„Elképzelhetőnek tartják azt, hogy bizonyos szervezetek direkt érdekeltek lehetnek abban, hogy mondjuk olyan javarészt fiatal, szexualitásukban bizonytalan embereket, akik nem tudják, hogy hogyan tovább, inkább a homoszexualitás oldalára billentsék, mintsem a heteroszexualitás oldalára?”

„hallgassuk meg, mi a helyzet a haladó nyugaton, ha valaki nem követi pontosan a propaganda utasításait” (egy bejátszás szerint: az illetőt kirúgják/megbüntetik)

„Nyugat-Európában hogyan válhatott ennyire ellentmondást nem tűrővé a propaganda, hogy lehetett ezt ennyire az emberek fejébe verni? Van ennek mondjuk ahhoz köze, hogy fokozatosan háttérbe szorult mondjuk az európai ember életében a szakralitás, a kereszténység?”

A műsor után, már a kritikákra reagálva:

"Korábban nem egy baromságot számos vezércikk és kiállás követett, mert olyankor nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az ellenfelek kartácstüze alatti összezárás." - Ennyit a tényszerűségről és a tájékoztatásról

…és azt is mondta, hogy a gonosz kritikák őt, az ártatlant, vitapartnernek állították be.
Vitapartner aki a másiknak ad igazat és lelkesen feldobja neki a labdát?

Pár helyzetet tudok csak elképzelni:
- Szegény fiú, az utolsó pillanatban a stúdióba beesve tudta meg, mi lesz a dolga. Ennek azonban ellentmond, hogy pontosan tudta, mikor milyen bejátszások következnek, fel tudta konferálni azokat. Ám ha elfogadom, hogy szimplán felkészületlen…
- Tökéletesen egyezik a véleménye a vendégekével, de ebben az esetben fogja be a száját, ha kritikát kap. Megérdemli, sőt!
- Tökéletesen egyezik a véleménye, de nincs hozzászokva, hogy kritikát kap, illetve hogy nem védik meg bármi áron. Ha nincs igaza akkor is
- Nem ért ahhoz amit csinál.
- Ténynek beállított fizetett hirdetés
- Soros

Bármelyik elfogadható bármilyen Közmédiánál,?
…és melyik nem fontos a Kormánymédiánál?

Szegény kis műsorvezető, ne sírj, biztos megkapod a kárpótlásodat…