2019. január 30., szerda

U-4713 (Hu/En)

"Hölgyem, itt az ideje hogy leváltsam"
Ilyenkor csak az ügyeletes - a kapitány vagy valamelyik tiszt - tartózkodott a hajó vezérlőjében. Egyedül az első tiszt merte nagy ritkán "hölgyem"-nek szólítani bár a nő tudta hogy mindenki csak "Die Dame"-nek hívja a háta mögött.
A kapitány fáradtan felpillantott az első tisztre, és felvillantotta egyik ritka mosolyát. Ezért a mosolyért a személyzet bármelyik tagja örömmel meghalt volna.
A nő a vállára terítette megviselt kabátját és elindult a kabinja felé (egy függönnyel leválasztott beugró - de a többieknek ennyi magánélet se jutott). A hosszú éjszakai szolgálat után nagyon vágyott már egy kis alvásra.
Váratlanul elsötétedett az egész naszád. Csend lett.
…és a csendben meghallotta a sziszegést. A fémfalak között nem tudta megmondani melyik irányból.
- Vízbetörés - kiáltotta ahogy visszafelé futott. Biztonságosan eligazodott a hajóján sötétben is, úgy ismerte minden részét mint a saját tenyerét. Az első tiszt éppen próbálta visszaállítani a főkapcsolót de az egy szikraeső kíséretében ismét felcsapódott.
- Kapcsoljon le mindent, aztán próbálja újból. Határoljuk be a helyet! - a tiszt bólintott, a halvány vészvilágítás kísérteties árnyékokkal borította borostás arcát, ujjai sebesen jártak a különféle pultok között, és a paneleken sorban jelentek meg a megnyugtató fények. Aztán ismét hangos kattanással kialudtak a lámpák.
- Gépház, alsó szint - mondta a parancsnok és kiviharzott az irányítóteremből. Közben sorra érkeztek a személyzet tagjai, igyekezve magukra rángatni egyenruháik darabjait.
 A kapitány elcsavarta a gépház ajtaján a nyitókart és felrántotta a nehéz acélajtót. A spriccelő víz az arcába vágott, egy pillanatra a lélegzete is elakadt a hidegtől és azonnal bőrig ázott, de előredőlve beküzdötte magát a terembe. A vízsugár alá bukott majd vett egy mély levegőt és ismét az ömlő vízsugárba vetette magát. Próbálta feltornázni magát és valahogy elérni az elzáró kereket és magában átkozta alacsony termetét, ami máskor igencsak jól jött a búvárhajón. Ujjai hegyei megérintették a jeges vasat, majd jobb fogást keresett, vakon, lábujjhegyen küzdve, hogy a víz nyomása ne sodorja hátra. Lassan elfordította az elzárócsapot, közben már alig érezte megdermedt kezét, de a víz nyomása lassan lecsökkent majd teljesen el is állt.
Hatalmas sóhajjal nyitotta ki a szemét és gyorsan elzárt még két-három szelepet.
- A gépházat nem lehet visszakapcsolni, kézi szivattyúkat! - kiáltott és vizes ruhájában reszketve rohant visszafelé hogy a legénységhez csatlakozva megpróbálják kiszivattyúzni a beömlött vizet, mielőtt túl késő lenne…

***

…Semmi különös, csak csőtörés volt a pincében és csurom vizesen takarítottam a vizet mostanáig.

****

"Lady, it's time for shift change"
In this time, only the duty officer - the captain or an officer - was at the ship's control.
Only the first officer dared to call a "lady" rarely her, although the woman knew that
everyone called "Die Dame" behind her.
The captain tiredly looked up at the first officer and flashed one of his rare smiles. Any
member of the staff would have died for that smile.
The woman put on her shoulder with a worn uniform-coat and headed to her cabin (only a
place, separated by a curtain - but the others didn't have so much privacy). After a long
night's service, she longed for a little sleep.
Unexpectedly, the whole u-boat darkened. It was silence.
… And heard the hiss in silence. She couldn't know which direction, between the metal walls.
"Waterbreak," she shouted as she ran backwards. She safely moved in her ship in the dark,
knowing all it's parts as her own palm. The first officer was just trying to reset the main
switch, but that flipped up again with sparks.
- Turn off everything, then try again. Limit the place! - The officer nodded, the pale
emergency lighting with spooky shadows covering his unshaven face, his fingers sweeping
across the various counters, and the rows of reassuring lights appeared on the panels. Then
the lights went out again with a loud click.
"Machine house, lower level," the commander said and runned out from the control room.
Meanwhile, the crew members arrived, trying to pull on their uniforms.
 The captain twisted the opening lever on the door of the engine room and pulled the heavy
steel door. Squirting water fell into her face, her breath stuck in the cold for a moment,
and immediately soaked in the skin, but fought forwards into the room. She fell under the
water jet and took a deep breath and threw herself back into the jet of water. She was
trying to get himself up and somehow reach the shut-off wheel and cursed her low stature,
which at other times came very well on the dive boat. The tips of her fingers touched
the icy iron, then looked for a better grip, blindly on tiptoe, so that the
pressure of the water would not roll back. Slowly she turned the shut-off valve, but she
could hardly feel her hands froze, but the pressure of the water slowed down and stood
completely.
She opened her eyes with a huge sigh and quickly shut off two or three more valves.
- The engine room cannot be switched back on, manual pumps! - she shouted and ran back in
her wet clothes to join the crew trying to pump out the water before it was too late…

***

… Nothing special, just a pipe break in the basement of my house and I worked there in wet
clothing until now.

2019. január 26., szombat

"De ha már itt van, akkó iskolázás lesz avagy sulbildung"

- mondja Pepin bácsi a "Sörgyári capriccio"-ban.
Nahát, Pepin bácsi halhatatlan, a stílusa visszaköszön például egy szlovák internetes boltban is.

"Használata: A fonalat legtöbbször horgolásnál használjuk fel, vagy varrásnál."

"A futón autolock aretáció van, ami automatikus fék."

"Biztos önnel is gyakran előfordul, hogy a mosogépbe berakott pár zokniból mosás után az egyiket elviszi valami kismanó. Hogy ezt elkerülje, ime itt van ez a nagyszerű zoknipárositó."

"Önmintázó kötő paszomány" (avagy "Zoknikötő fonal Sportivo" 😊)

"A gyártási technológiából adódóan előfordulhat, hogy a henger az első használatnál szaglani fog a felhasznált vegyi anyagoktól. Az ára ennek a ténynek megfelelő."

Ezt képpel kell, mert különben úgyse hiszed el:


Különben jó kis bolt avagy kaufhaus, a gépi fordítás csudáit nem tekintve avagy tekintve de jól szórakozva rajta.

…és még egy kis Pepin bácsi, lezárásnak:

"- A nemjóját, sógorasszony – mondta elismerő csodálattal -, itt aztán szép beobachtungstelle avagy megfigyelőállás volna.
- Miszerint kilátó - tettem hozzá.
- Lófarát! A kilátó az civileknek van, a megfigyelőállás, miszerint beobachtungstelle meg a katonaságnak, a katonaságnak, ami hadban áll, és figyeli az ellenség hadmozdulatait!"

2019. január 21., hétfő

Elemi fizika, I. rész

HÉV. Nem túl modern járművek, még a gyártó országuk is megszűnt már abban a formában. Kisebb-nagyobb hibák előfordulnak rajtuk néha.
 Idős, terjedelmes nő utazik és a fejét rázva félhangosan morgolódik. Vastag kabát, sapka teszi gömbölyűvé az alakját*. A huzatról motyog valamit és arról, hogy az mennyire zavarja őt. A mögötte levő ülésnél levő (menetirány szerint mögötte) ablak nincs teljesen bezárva, olyan fél centi hiányzik, gyakorlatilag csak a zár nem akadt be. Rés azonban nem látható.
Némi sóhajtozás után megkéri az ott ülő pár férfit - dolgozni mennek, látszik a ruhájukon - hogy ugyan már, valamelyikük húzza fel az ablakot. Az egyik készségesen ugrik, lehúzza, feltolja, próbálkozik, de látható eredmény nincs, ezért visszaül és folytatja a beszélgetést kollégáival.
A nő tovább morog, szerencsére a munkások leszállnak, gyorsan (Einstein: "Minden relatív") odasiet és ő is ráncigálni kezdi az ablakot.
Sikertelenül.
Hangosan sóhajtozva és a fejét rázva elvonul és leül… az ablak mögötti ülésre…


* Van olyan utas is, aki a téli fagyból felszáll a jó melegre fűtött vonatba, kesztyűben, sapkában, sálba bugyolált arccal, nyakig begombolva  - úgy is marad végig - és teljesen lehúzza maga mögött az ablakot, mert hogy neki - teljesen természetes módon - melege van.

2019. január 20., vasárnap

A szegény kis műsorvezető panaszai

A Kormánytévében (nem, nem Köztévé, az olyanba bemehetnek ellenzékiek is) "történt" egy stúdióbeszélgetés, amiben a címben említett személy a másság, mint betegség gyógyíthatóságáról beszélgetett a vendégeivel. Mindenki betegségként jellemezte a másságot, egy három hónappal korábbi "tudományos" (bizonyítottan áltudományos) konferenciára hivatkozva.
(Közbevetőleg: az ellentábor csak a felvétel napján kapott meghívást, persze hogy nem tudtak felkészülten ott lenni)
A műsor rengeteg kritikát kapott, amik hatására a műsorvezető kiakadt.

„Semmi közöm a problémához, életemben nem foglalkoztam vele - nyilván ez sem érdekel senkit. Nem én hívtam a vendégeket, nem én szerveztem a műsort, egy kész feladatot kaptam az adás napjának délutánján.”

Mi a dolga egy műsorvezetőnek?

Szerintem a legfontosabb, hogy - ha már nem ért a témához - legalább egy kicsit utánaolvas, ami a 21. században nem hiszem hogy megoldhatatlan feladat lenne.
Ezek után - hacsak nem fizetett hirdetésről van szó, mert ott persze kerek szemekkel és elnyílt szájjal helyeselnie kell - meghallgatja a vendégeket, moderálja a beszélgetést, és amennyiben egyoldalú a történet - legalábbis szerintem - mintegy az "ördög ügyvédjeként" a másik oldalt képviseli. Vagy legalábbis a másik oldal nézőpontját tükröző kérdéseket tesz fel.
Vagy nem?

Láttam olyan műsort, ahol laposföld hívők és rendes szakértők beszélgettek, a műsorvezetők meg végigkuncogták az egészet, mert, ahogy mondták, végig azt hitték, hogy egyszer csak az lesz hogy a "hívők" elnevetik magukat és közlik, csak vicceltek. De nem.

Szóval.

Természetesen a műsorvezető is ember, lehet véleménye, de ott és akkor a közvéleményt képviseli, a nézők nevében tesz fel kérdéseket és gondoskodik a kiegyensúlyozottságról.
Ha megfelelően tette a dolgát és egyik oldal felé sem kötelezte el magát, akkor kényelmesen hátradőlhet, őt nem érheti kritika.

Szegényke, pedig igyekezett a neki kiosztott szerepben pártatlan maradni:

„magyar kutatókkal is jó lett volna beszélni, de olyasfajta boszorkányüldözéssel kell szembesülniük bármilyen ilyen megnyilatkozás után, hogy teljesen érthető, hogy ezt nem nagyon meri senki se fölvállalni” (a homoszexualitás gyógyíthatóságát állító kutatókról van szó)

„Aki a homoszexualitását felvállalja, az egy ünneplésre méltó tett, míg aki mondjuk a homoszexualitása után esetleg rájönne arra, hogy ő mégis heteroszexuális, és ő ezt szeretné kommunikálni, ezt szeretné felvállalni, az mindig elhallgatásba, vagy falakba ütközik. Miért tűnik úgy, hogy ez egy teljesen egyirányú utca? Miért viselkedik úgy a mainstream média, mintha nem lenne visszaút ebből az állapotból?”

„Elképzelhetőnek tartják azt, hogy bizonyos szervezetek direkt érdekeltek lehetnek abban, hogy mondjuk olyan javarészt fiatal, szexualitásukban bizonytalan embereket, akik nem tudják, hogy hogyan tovább, inkább a homoszexualitás oldalára billentsék, mintsem a heteroszexualitás oldalára?”

„hallgassuk meg, mi a helyzet a haladó nyugaton, ha valaki nem követi pontosan a propaganda utasításait” (egy bejátszás szerint: az illetőt kirúgják/megbüntetik)

„Nyugat-Európában hogyan válhatott ennyire ellentmondást nem tűrővé a propaganda, hogy lehetett ezt ennyire az emberek fejébe verni? Van ennek mondjuk ahhoz köze, hogy fokozatosan háttérbe szorult mondjuk az európai ember életében a szakralitás, a kereszténység?”

A műsor után, már a kritikákra reagálva:

"Korábban nem egy baromságot számos vezércikk és kiállás követett, mert olyankor nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az ellenfelek kartácstüze alatti összezárás." - Ennyit a tényszerűségről és a tájékoztatásról

…és azt is mondta, hogy a gonosz kritikák őt, az ártatlant, vitapartnernek állították be.
Vitapartner aki a másiknak ad igazat és lelkesen feldobja neki a labdát?

Pár helyzetet tudok csak elképzelni:
- Szegény fiú, az utolsó pillanatban a stúdióba beesve tudta meg, mi lesz a dolga. Ennek azonban ellentmond, hogy pontosan tudta, mikor milyen bejátszások következnek, fel tudta konferálni azokat. Ám ha elfogadom, hogy szimplán felkészületlen…
- Tökéletesen egyezik a véleménye a vendégekével, de ebben az esetben fogja be a száját, ha kritikát kap. Megérdemli, sőt!
- Tökéletesen egyezik a véleménye, de nincs hozzászokva, hogy kritikát kap, illetve hogy nem védik meg bármi áron. Ha nincs igaza akkor is
- Nem ért ahhoz amit csinál.
- Ténynek beállított fizetett hirdetés
- Soros

Bármelyik elfogadható bármilyen Közmédiánál,?
…és melyik nem fontos a Kormánymédiánál?

Szegény kis műsorvezető, ne sírj, biztos megkapod a kárpótlásodat…






2019. január 19., szombat

Macskák

Cica
Cirmi
Mirci
Marci
Szirom
Maradék
Kisördög
Zsemle
Garfield
Ödön úr (igen, magázva)
Zhang Miou
Zhang Lee
Juan Sánchez Villa-Lobos Ramírez

A lovagok, akik azt mondják…

"Ah, micsoda idők, amikor mindenféle jöttmentek kényükre - kedvükre Ni-t mondhatnak az öregeknek! Átok ül ezen az országon"




Szeretném, ha legalább egyszer Bauer* Zsolt engem is megírna valamelyik kis gyalázkodó cikkében, mint Blankát (Hajrá Blanka, csak így tovább!!!).
Nem a "tíz perc hírnév" miatt, hanem mert azt jelentené, hogy fontos volt amit mondtam, hogy számít, hogy valamire rátapintottam**, hogy valaki (nem ő, ő nem valaki) felkapta a fejét a szavaimra.
…persze nem szeretnék közösködni a szókincsével, mert bár lovaggá ütötték (…), de én, arisztokrata származásom okán nem kívánnék arra a szintre lealacsonyodni.


"Nyúlként jutott a hegyen is túl 
A porba hasalt és talpat is nyalt 
Hány embert megfúrt, hány seggbe bebújt 
Leszúrta ő, ki éppen arra járt... "



* Tudom, tudom, de így jobban illik rá a név
** Nem, még véletlenül sem szó szerint

BKV/ AVH/ BKK/ STB

"Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie."*

Titkokkal teli világban élünk… Néha-néha tudomásunkra jut valami, ami nem ránk tartozik és esetleg még bajunk is lehet belőle. Talán nem a fekete autó jön, de nem biztos hogy messze vagyunk tőle.

A fenti szöveg egyébként egy levélhez járt, ami a tüntetések miatti közlekedési változásokról szól. És persze minden adat fent van - többek között - a BKK oldalán is.
Kezdhetnek félni :D



*…lehet hogy ez a szöveg is titkos, végül is a levél része volt. Akkor én is félhetek?

2019. január 16., szerda

Hajnali infraktus

...nincs is jobb annál, mint mikor a sötét utcában, az éj csendjét megtörve egy méterről rádgágog két hatalmas lúd...
Azt hiszem némi gasztronómiai tárgyú beszélgetést kell lefolytatnom a kert tulajdonosával, gondosan kiemelve a libaételek fontosságát az egészséges táplálkozásban, estleg konkrét recepteket felmutatva "töltött libanyak" kategóriában.
...és libamáj!

2019. január 10., csütörtök

# 146

A mai nap tanulságai:
1: Hiába van száloptikás kamerád, fogalmad se lesz mit látsz  képen, ha nincs megfelelő gyakorlatod
2: Ha szűk helyen felfelé nyújtózkodsz, miközben fentről csepeg a víz, az mind
    a; a fejedre
    b; a nyakadba
    c; a kezeden végig, a ruhád alá, egészen a hónod aljáig és tovább
fog folyni…

2019. január 9., szerda

Hej, hó!

…eredetileg az a címet akartam adni ennek a bejegyzésnek, hogy "Persze, mert a szomszéd állandóan égve hagyja a lámpáját, avagy apróságok is tudnak szépséget létrehozni" de ez nem lett volna annyira frappáns






(A képen egyébként a havas tetőtéri ablak árnyéka látszik a fürdőszoba plafonján és falán. A függőlegesnek látszó, nagyobbik rész a plafon :D)

2019. január 7., hétfő

Lorelai

 Van (volt?) ez a sorozat, a "Gilmore Girls" amit valaki itthon "Szívek szállodája"-nak fordított. Le is maradtam az első pár részről, mert ilyen című dolgot ki néz meg?
Hiba volt.
 Az egyáltalán nem sablonos történet egy fiatal egyedülálló nőről (ő Lorelai Gilmore) és a lányáról szól, na meg még egy jó csomó igen fantáziadúsan kitalált egyéb szereplőről. Bár Lorelai szülei gazdagok, de ő a saját lábára akar állni és elszakadni tőlük, több-kevesebb sikerrel.
Lorelai akarok lenni
 Lauren Graham alakítja különben, nagyon hitelesen: gyakorlatilag egy nagyra nőtt rossz gyerek A színésznőről meg annyit, hogy a szerződésében kikötötte, hogy az összes, a sorozatban hordott ruhát megtarthatja, és különben is, egyezik a monogramjuk…
Rory, a lánya sokat olvas (igen, amerikai létére, és igen, könyveket), egyszer majdnem kicsapják az iskolából mert ebédszünetben is olvas, a helyett hogy a többiekkel beszélgetne vagy valami, és kitalálják hogy "nem közösségi". És ez arrafelé megbocsáthatatlan. És vicces, mikor jönnek a vendégek hogy "Hallottuk hogy van sok könyved, megnézhetjük hogy néz ki az olyan?"
A történet gyors, sokat beszélnek és végig tele van mindenféle utalásokkal. Gondoltam is, hogy az átlag amerikaiak ezekből semmit nem értenek. És tényleg: megjelentek kis füzetek, amik az adott részben szereplő utalásokat részletezik.
Az is teljesen jellemző, hogy miközben szól a háttérzene, a kamera elmozdul és a zenész ott álldogál a sarkon (néha a szereplők be is szólnak neki, leállítják, elzavarják, ilyesmik). Sőt, néha egy csomó zenész van és időnként összevesznek. Olyanokon is, hogy mi legyen a zene.
 Egy teljesen átlagos beszélgetés Luke és Lorelai között (Luke: övé a kávázó, ahová Lorelai és Rory járnak reggelizni. Lorelai és Luke jó barátok és persze szerelmesek is egymásba, de egyikük se akarja bevallani, legalábbis nem túl gyakran)


Luke (távozóban): …és ha továbbra is kerékpárral akarsz közlekedni, kell rá lámpa meg csengő. Majd szerelek rá.
Lor: De én nem akarok!
Luke: De kell, hogy tudják ha jössz
Lor (kis gonosz mosollyal): És ha nem akarom hogy tudják?
Luke (mérges): A biztonság miatt kell rá lámpa meg csengő!
Lor (durcásan): Nem akarok csengőt. Dudát akarok!
Luke: …akkor kapsz dudát.

…egy másik, miközben - mert kitört az ablak - Lorelai és Rory kabátban üldögélnek a kanapén:
Lor: Azért jó az eszkimóknak, cuki bundát hordanak
Rory: Igen, de gondolj bele, mit esznek
Lor: Mindent meg kell enniük, amit ott találnak. Fókát meg pingvint meg jegesmedvét meg Télapót…

Szóval: nézd meg! Nem fogsz csalódni.

"A hiba az ön készülékében van"

- Milyen lett a kenyér amit sütöttél?
- Bolti.

2019. január 5., szombat

Nomen est…

…azért beszélek sokat, mert ha csendre intenek - "Shhhh!" - az olyan, mintha becéznének…

2019. január 4., péntek

Ez elment vadászni…

Mottó: Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez is meglőtte, meg ez is meglőtte, ez a kis hülye meg elvette feleségül

…miután felszerelték a villanyóra új dobozát, még ki kellett ásni az új vezeték helyét, mert telken belül a mi dolgunk.

Ezután:

- Kijött egy pár ember, teherautóval (bár szóltunk, hogy MINDEN kész, csak a drótot kell behúzni) és egy picit bővítették a gödröt (valamit csak csináljanak a pénzükért) - de láttam rajtuk hogy kicsit csalódottak, mert nem légkalapácsozhatják fel az utat
- Kijött egy másik ember, aki a villanyoszloptól a dobozig behúzta a vezetéket
- Majd egyszer csak jön valaki, aki végre a villanyórát is beleteszi a dobozba
- És a végén ismét mások (esetleg az első csapat) betemetik a gödröket
(Természetesen minden lépés között eltelik 2-3 hét)

…közben mindenki panaszkodik, hogy nincs elég munkaerő. Persze, mert az elektromos művek lefoglalja mindet!

2019. január 3., csütörtök

…mindeközben kint szélvihar tombol…

Na jó, nem tudom mi lesz ebből, mert csak egy bejegyzést szerettem volna arról, mit álmodtam, de közben beleolvastam Lucia blogjába, és több dologra jöttem rá: 1: elfogadhatatlanul ritkán ír, 2: le kéne törölnöm minden írásomat és hamut hinteni a fejemre, méltatlanság okán. Nna…

 Egy hozzám igen közel álló* személy említette, hogy rémálma volt, erre most ébredtem egy dél-amerikai szappanoperából.
Nem, határozottan tagadom, hogy bármikor néztem volna olyasmiket, ez csakis akkor történik meg velem, ha keresek valami nézhetőt és előtte ilyesmi megy a tévében. Azok a hosszú snittek, ahogy drámai zenével a háttérben csak néznek! Hipnotikus**.
…mindenki csodálatosan nézett ki, és gazdag volt és nagyon kedvesen csevegtek egymással, meg együttérzőn hallgatták a többiek problémáit ("és Maria-Lucia fejfájása miatt későn értünk a partira"); persze belül az összes szereplő romlott volt és mindenféle titkok és gonoszságok lappangtak körülöttük, ahogy kell. A házak (valamiért NEM kastélyokban játszódott a történet) hófehérek voltak, olyan mexikói stílusú lapos tetős épületek, természetesen minimalista stílusban berendezve - tudod, amiről ordít hogy ehhez iszonyú sok pénz kell.
 Az egyik főszereplő, fiatal nő, szándékosa felgyújtotta az erdőt, miközben a barátnője (akivel persze majdnem egyformán néztek ki, ugyanaz a színésznő játszotta, más sminkben) éppen benne sétált (valami bizonyíték eltüntetése volt az eredeti oka, de ha így alakult, még jobb).
Aztán átvette az életét
A többiek, valahogy a többiek nem voltak túl sokáig szomorúak az ő eltűnése miatt, de valószínűleg csak a dramaturg (…) nem akart túl sok időt eltölteni ennek a szálnak a kidolgozásával.
Persze a másik nem halt meg, csak csúnyán összeégett, de valami titokzatos alapítvány (mielőtt kiderült volna a hátterük, felébredtem) fizette neki  plasztikai sebészetet (= új színésznő) és biztosított neki valami minimális járadékot és egy házat, ami semmivel se volt rosszabb, mint a többi szereplőé.
Az teljesen természetes, hogy bekerült az eredeti társaságba, akik érdeklődve közeledtek hozzá és sajnálkoztak, mert a tűz miatt elfelejtette a teljes előéletét (de minden tudása és képessége megmaradt a múltból), szóval fogalma se volt, hogy ki is volt ő tulajdonképpen (a közelieken azért picit látszik az arcán, hogy de).
A pasik magasak és dekoratívak voltak, és fenyegetően néztek, de semelyik nőnek nem okozott gondot, hogy egyedül maradjon bármelyikkel éjszaka, abban a házban amelyikből éppen most tűnt el titokzatos módon a tulajdonosnő (a pasi gúnyos vigyorral fogadta az illető női hölgyet, és ő közölte az eltűnést), szóval csak a szokásos.
…aztán persze a megújúlt főszereplőnő óvatosan nyomozni kezdett a helyébe lépett másik után, rezzenetlen arccal olvasta a papírokat, amin arról volt szó, hogy milyen dolgaitól (házak, cégek, kocsik, hajók, lovak…) szabadult meg, méltatlan módon… És hogy rendezte át az ő ellopott életét, a bőrébe bújva. Ebből persze egy csomó következtetést levont, és rájött az eredeti titokra, ami miatt az erdőtűzre szükség volt.

Este nem kellene mézeskalácsot enni. Vagy csak kevesebbet, és nem a hókiflik után. És nem a bejgli előtt. És nem is ennyi kólával.





* szerintem nem kölcsönös, de az élet már csak ilyen kegyetlen
** ám lehet hogy ez török sorozatokra jellemző, de azért nem kérek elnézést

2019. január 2., szerda

Másnap

Reggel a villamoson a hangszóró hosszasan részletezte, január elsejéig hogy közlekedik a 3-as metró.
…januárt másodika van…

2019. január 1., kedd

2019

Újévi fogadalmak

1. Soha többet nem… vagyis szinte alig… illetve csak nagyon ritkán… Szóval, az új évben sokkal de sokkal ritkábban fogok, azaz…

…hagyjuk…