Bár a következő történet nem a környezetemben történt, de megérdemli hogy megörökítsem az utókornak. Vagy legalábbis amíg létezik ez a blog.
Egyszer volt, hol nem volt, az egyik szomszédos ország nagyvárosában volt egy német nyelvű színház. Ez a színház kapott egy új művészeti titkárt.
Ez a titkár egy darab kapcsán elkezdte keresgélni Molière elérhetőségét, a mű szerzői jogdíjával kapcsolatban. Sőt, később, mikor az újságírók rákérdeztek a dologra, őket is megkérdezte, nem tudja-e valaki esetleg az illető szerző e-mail címét.
Nem csoda, a színház jelenlegi igazgatója előzőleg egy csirkefarm és egy harisnyagyár mérnöke volt, és ilyen színvonalas, magához illő munkatársakkal veszi körül magát.
Egyébként a múltban nagy múltú kulturális intézmény már nem is játszik német nyelvű színdarabokat.
A város polgármestere hihetetlennek minősítette az esetet és megígérte, hogy amennyiben a hír igaz, leváltja (legalább) a nagy műveltségű titkárt.
Itt a vége, fuss el véle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése