A vonaton minden országban jött egy kalauz és ellenőrizte a jegyeinket:
- Az első beszkennelte
- A második lepecsételte
- A harmadik pedig kilyukasztotta ÉS lepecsételte
…és visszafelé ugyanúgy.
…mint valami népmesében…
(Az rendben van, hogy régen, mikor még apró keménypapír jegyek voltak, abba belelyukasztották az érvényességet, na de most, egy nyomtatott A4-es papír közepébe? Ez a lyukasztó-dolog valamiféle átléphetetlen és megkerülhetetlen hagyomány vagy természetbeni juttatás lehet a vasutasoknál.)
A különbség annyi volt, hogy visszafelé nem volt áram a fülkénkben.
Már esteledett, mikor a második kalauzina ránk tépte az ajtót.
- Ó, már Szlovákiában vagyunk? - kérdeztük, de a kérdés csak költői.
- Igen - válaszol azért magyarul.
Ki is használjuk a lehetőséget:
- Elnézést, azt meg tudná mondani, hogy miért nincs itt áram?
- Sajnos nem. Már ilyen volt Prágában is?
- Igen, egész idő alatt.
- Akkor nem tudok segíteni, sajnálom. De miért nem kérdezték meg a cseh kalauztól?
- Mert mi nem beszélünk csehül.
…már nyitja a száját a válaszra, aztán rájön. Picit zavarban lép ki a fülkéből.
Pedig lehet hogy nekünk kellene érezni.
*
A guide came on the train in each country and checked our tickets:
- The first one scanned it
- Stamped by the second
- And the third punched it out AND stamped it
…and the same way back.
…like in a folk tale…
(Is it okay that in the past, when there were still small hard paper tickets, the validity was punched into it, but now, in the middle of a printed A4 paper? This punching thing could be some kind of impassable and unavoidable tradition or benefit in kind for railway workers.)
The difference was that there was no electricity in our cabin on the way back.
It was already evening when the second "guidelina" opened the door for us.
- Oh, are we already in Slovakia? - we asked, but the question is only poetic.
- Yes - she answers in Hungarian.
We also take advantage of the opportunity:
- Excuse me, could you tell me why there is no electricity here?
- Unfortunately not. Was it already like this in Prague?
- Yes, all the time.
- I can't help you then, I'm sorry. But why didn't you ask the Czech guide?
- Because we don't speak Czech.
...she opens her mouth for the answer, then she realizes it*. She gets out of the booth a little embarrassed.
Maybe we should feel it.
* Czech and Slovakian people can understand each others perfectly cos their languages are similar. And people, who live there and can talking Hungarian, they can talk all three languages and this can be total natural and ordinary for them
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése