2023. december 8., péntek

Világvége (részlet) / End of The World (excerption)

 Már megint egy világvége

A nő kinyitotta a szemeit, egy pillanatra összeráncolta a homlokát majd egy kecses mozdulattal a falhoz vágta az egyik párnáját.
Robajlás hallatszott, majd motoszkálás és sietős léptek. És... talán paták. Meg karmok.
Felsóhajtott
- Rengeteg dolgom volt éjjel, legalább ilyenkor hadd pihenjem ki magam egy picit!
Kipislogott a vörös fénybe.
- Legalább egyszer csinálnátok végig rendesen, de nem! Tervek, mindig csak tervek… - elsuttogott egy átkot: valahol, egy másik világban, de mégis csak egy lépésnyire tőle egy szent ember izzadtan riadt fel álmából, ami miatt majd hosszú ideig fog vezekelni. A nő szemei felszikráztak az érkező energiától.
Elmosolyodott.
- Bezzeg rám sose bíznak ilyesmit. Mindig csak "kísértsd meg ezt", "taszítsd a bűnbe azt", mintha nem tudnám, hogy mit kell csinálnom.
Elegánsan kinyújtotta az egyik lábát - már a mozdulattól is tömegek rohantak volna elé leborulni - majd letette a padlóra. Kis kedvencei között mozgolódás támadt, próbáltak minél közelebb jutni, de mégis valahogy elkerülni az érintését.
- …nem mintha a büszkeség nem lenne a főbűnök között, aztán mégis ott fent valaki folyton eldicsekszik a tervekkel valami prófétának - grimaszolt - "Ember, oly dolgokat tudsz, amik titkosak" hát persze, aztán visszaengedi a népéhez és oda a meglepetés! Én meg mehetek enyhíteni a károkat. Mindig ez van.
- Egyszerűbb lenne az emberekre bízni az egészet. Olyan jó kis ötleteik voltak! Mindenféle véres dolgok, szívkitépés meg hasonlók - megnyalja a száját - erre mi lett? Odaengedtek egy pár spanyolt! Na jó, később az a "Szent" Inkvizíció… nem mondom, de azért abból igazán kihagyhattak volna.
Lenézett a palotája alatti káoszra - Még hogy a pokol seregei, na hiszen! - gúnyosan felnevetett, a hang végighullámzott a termen. Néhány kisebb démon elégett a gyönyörtől. Egy másik, zavarában, hozzáért a bokájához és kis pukkanással eltűnt.

***

It's the end of the world again

The woman opened her eyes, frowned for a moment, then with a graceful movement slammed one of her pillows against the wall.
There was a crash, followed by screeching and hurried footsteps. And... maybe hooves. And claws.
She sighed out.
- I had a lot to do at night, at least let me rest a little at this time!
She blinked into the red light.
- You should do it properly at least once, but no! Plans, always just plans... - she whispered a curse: somewhere, in another world, but still only a step away from her, a holy man woke up sweaty from his dream, for which he will repent for a long time. The woman's eyes sparkled up with the incoming energy.
Smiled.
- They never entrust me with such a thing. Always "tempt this", "drive that into sin", as if I don't know what to do.
She stretched out one of his legs elegantly - the movement alone would have made crowds rush to kneel down in front of her - and then put it down on the floor. There was movement among her little pets, they tried to get as close as possible, but somehow to avoid touching her.
- ...it's not like pride isn't one of the main sins, and yet someone up there keeps bragging about the plans to some prophet - grimaced - "Man, you know things that are secret", of course, then he lets him back to his people and it spoils the surprise! I can go and mitigate the damage. It's always like this.
- It would be easier to leave it all to people. They had such good ideas! All kinds of bloody things, heart rips and the like - she licks her mouth - and what happened to that? They let a couple of Spaniards in! Well, later that "Holy" Inquisition... I can say "wow", but... really could have left me out of it.
She looked down at the chaos beneath her palace - Even the armies of hell, damn, "of course"! - laughed out mockingly, the sound reverberating through the room. A few smaller demons burned out with pleasure. Another, confused, touched her ankle and disappeared with a small pop.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése