Kimaradt :)

 …az előző posthoz, miheztartás végett:

Nagy Testvér

 Igazán nem tudom, hogy a legutóbbi postjaim váltották-e ki ezt, vagy alapból ismer a rendszer. Természetesen a pszichiátriai ajánlatok magas arányáról beszélek…

Egydül a másodikat nem értem. Biztos nem elég egyértelmű, hogy a "Sharrow" az nem pasi név. Bár bizonyos "amerikai bankok" rendszeresen próbálnak kapcsolatba lépni velem, mint "Sharon Harrow"

Hittérítők és egyéb fanatikusok 6. - Elmélet vs. gyakorlat

 Átgondolta  a hosszú idő alatt jól begyakorolt mondandóját, elmosolyodott és megnyomta a csengő gombját. A lelkében lobogott a hit.

 A tulajdonos pár perc múlva érkezett. Éppen építkezett, ennek megfelelő ruházatot is viselt*.

- Jó napot kívánok, szeretnék valamit kérdezni.

- Jó napot, csak tessék.

- Tudja, hogy miért halt meg Jézus Krisztus?

A férfi végignézett a hittérítőn. Bólintott:

- Igen. Keresztre feszítették és az, mint olyan, az élettel összeegyeztethetetlen.

- Ööö. Viszontlátásra - és a térítő már odébb is állt.

A tulaj megcsóválta a fejét. "Minek kérdez, ha nem kíváncsi a válaszra?" - gondolta és visszament betonozni.

* A puritánokkal mindig csak a gond van, csak szólok

Hittérítők és egyéb fanatikusok 5 . - Különféle Ígéretek

A villamoson az apáca felhúzta a szemöldökét a férfi nyakában lógó Thor-kalapács láttán. Végül nem bírta ki szó nélkül:

- Hamis istenek, bűn hamis isteneket imádni!

A másik felnézett az újságból:

- Az Őn istene azt ígérte, hogy nem lesz háború a Földön, csak béke és szeretet. Az enyém pedig azt, hogy nem lesznek Jégóriások. Lát valamerre Jégóriásokat?

…és visszafordult a keresztrejtvényéhez, amit éppen rovásírással töltött ki*.

* Most éppen rovásíráshoz volt kedve, de máskor volt már görög ábécé és rúnaírás is. Csak mert utálta ha nyilvános helyen beleolvasnak a rejtvényébe.

Hittérítők és egyéb fanatikusok 4. - Más korok

 A Hittérítő ember magas keresztet markolva szónokolt a sokat tapasztalt helyieknek, miközben egy kisebb csapat viking harcos haladt el mellettük.

Ez a látvány sok helyen és időben megjelenhetett volna, de jelen pillanatban a Nyugati aluljáróban vagyunk és a vikingek egy hagyományörző csoport tagjai.

- Egy az Isten! - dörögte a Hittérítő!

- …és Mohamed az Ő Prófétája - vetette oda neki félvállról az egyik "skandináv".

Hittérítők és egyéb fanatikusok 3. - Más fajok

S. ott állt az áruház falánál és morcosan nézett kifelé az egyre vékonyodó árnyéksávból. Akit várt, már fél órát késett. Nappal van, késik, a napfény már picit túl sok lenne.

- Jó napot kívánok, kérdezhetek valamit?

Érdeklődve nézett a hozzá lépő középkorú nőre, apró mosollyal az arcán. Mert bár - mint fajának minden tagja - szociopata volt, de szerette magát közönséges halandónak álcázni. Ezért amikor mosolygott, nagyon ügyelt hogy ne villanjanak elő a fogai.

- Jó napot, természetesen. Segíthetek valamiben?

- Hallotta-e már, hogy egy esemény, amit a Biblia megjövendölt, nemsokára bekövetkezik?*

A lány mosolya kissé szélesebb lett ("azt hittem, csak eltévedt vagy valami, nem elég hogy késel, még ez is,  majd számolunk!").

- Igen, természetesen hallottam róla.

A nő szeme felcsillant:

- És? Mit szól hozzá?

- Engem nem érint - mondta unottan és kicsit lenézően S.

A Tanú arca egy pillanat alatt változott vörössé.

- Majd meglátja!  - sziszegte, és már ott sem volt.

* Az Utólsó Ítéletről beszélt, a Jehova Tanúi szerint itt az idő és csak ők fogják túlélni. Lehet, hogy az Első Főbűn nincs megjelölve a Bibliájukban**?

** A Tanúknál levő fent nevezett könyvekben bizonyos sorok (tapasztalatom szerint) alá vannak húzva. Úgy néz ki, hogy csakis azokat a részeket ismerik. A többi biztos nem fontos - "kötelező olvasmányok röviden"?

Hittérítők és egyéb fanatikusok 2. - Megy ez udvariasan is

- Jó napot kívánok, Jehova Tanúi vagyunk és…

- Én zsidó vagyok.

- Ööö viszontlátásra!

5 másodperc! Guiness rekord!

Hittérítők és egyéb fanatikusok 1. - Jehova tanúnénik

  A két tizenéves fiú beszélgetésbe mélyedve sétált a járdán, mikor a két idős néni megállította őket.

- Fiatalemberek, van egy percük?

…és elkezdték, kórusban:

"Itt van velünk, megérkezett

A kis Jézus megszületett…"

Valószínűleg lett volna tovább is, de a két srác először döbbenten összenézett, majd felröhögtek és a néniket megkerülve tempósan továbbmentek.

 Az egyik nénike - eléggé kétségbeesett hangon - utánuk kiabált:

- Fiatalemberek, hát nem vágynak az örök életre??

Mint Chuck Norris. Vagy egy szőke

Mottó 1:     Chuck Norris kért egy Happy Mealt a Burger Kingben. És kapott

Mottó 2:    - Bocsika, elvinne Szegedig?
                 - De hölgyem, ez a bécsi gyors!

                 - Naa, léécci, lécci!

Ma reggel ezzel jöttem dolgozni…

…Kelenföldre…

…a Bécsi út irányában

(Hahó, Willy Fogg!)

Csak Így Tovább

 Tisztelt S. D. Úr/Nő!

A mai napon  - kiemelkedő teljesíténye elismeréseképpen

VEZETŐI DÍCSÉRET-ben

részesítem.

A dicséret indoklása:

"Szépen ült az értekezleten"

A dicsérettel pénzjutalom nem jár

Budapest, 2021. október 4.

Munkahelyi Vezető

(A díszes keretet, pecséteket és a többi maszlagot mindenki képzelje hozzá)

Az BKK és csatolt részinek munkájáról való ének

 "Kedves utasaink. Van esetleg Önök között bárki, aki mostanában utazott ezzel a járattal?"

    Mielőtt elindult, rápillantott a telefon alkalmazására. HÉV: "Az adott időpontban nem indul járat az adott helyről". Villamos, ugyanez.

"Hogy az a jó…, már megint ez a vacak" - gondolta* S. és inkább a számítógépén próbált valamivel hasznosabb információt szerezni. És tényleg. Pótlóbusz.

    Jó néhány utas várakozott már a megállóban, a legtöbbjük jól láthatóan turista. Sütött a Nap. S. fázósan összehúzta magát. Még ez is.

Nagyjából a kiírt időpont után pár perccel be is gördült a jármű, az emberek (és velük S., naná) lelkesen betódultak. "Jó hogy nem kerékpárral jöttem" - vette elő a könyvét a démon és tüntetően leült a kimondottan kismamáknak, kerekesszékeseknek és öregeknek fenntartott helyre. Na, csak mert itt elfért a lába. Ám nem élvezhette sokáig az olvasást.

   "Kedves utasaink. Megkérem önöket, hogy szálljanak át a mellettünk álló járműre, mert annak kellett volna indulnia, már percekkel ezelőtt."

- Végre, egy kis káosz - gondolta S. és leszállt a buszról. Apró füst kísérte.

"Kérem az összes ajtót használják felszálláshoz" - jött az újabb utasítás. S. végignézett az akár ötven centire egymás mellett álló buszok között. Van ennek értelme? Közben hallotta az eléggé frusztráltnak tűnő járművezető beszélgetését a forgalomirányítóval "…semmi menetlevél vagy bármi, csak menjek?"

Szófogadóan a második ajtón szállt fel, ezzel értékes másodperceket véve el a többiektől, akik addig sem tudtak elöl feljutni. Ártatlan képet vágva hajtotta le a fenntartott ülést. Igen, csakazértis.

    Ekkor hangzott fel a sofőr irányából a felhívás.

"Szóval senki? Senki az ég világon, soha nem járt erre? Mindenki új errefelé? Csak mert kellene valaki, aki elmeséli hogy merre is kell menni. Így lehetséges, hogy csak estére érünk oda. Vagy nem"

    S. felnevetett, az értetlenül bámuló, maszkos ázsiai kirándulók gyűrűjében (OK, csak félkör volt) és úgy döntött, hogy kivételesen jót is tesz az emberiségért. Eltette a könyvet ami azonnal sértetten fészkelődni kezdett a hátizsákjában.

- Egy pillanat, azonnal. Miben segíthetek? - nézett rá a zilált vezető.

- Szerintem inkább én vagyok aki segít. Utaztam már pótlóbuszon, ha számít valamit, bár már elég rég. A legutóbbi pótláskor, pár hónapja.

    A további út már nagyjából eseménymentesen telt.

…

- Valahol ott kell kijönni a körforgalomból, hogy oda bejussunk, de ilyen technikai kérdésekben nem tudok segíteni.

- Azt mondták, hogy ott kell megállni, ahol a legmélyebb a nyomvályú a pályaudvaron.

…

- De jó hogy segítesz!

- Na, az nem biztos. Lehet hogy nem is a jó úton jövünk, hanem amelyik nekem tetszik!

…

- Nicsak, ott egy csomó ember, biztos az lesz a megálló.

…

- De komolyan, senki más nem akart segíteni.

- Persze, mert - gondolom - mindenki más kiránduló. Normális emberek (khm) ilyenkor nem mennek sehová.

- Á, gondolod hogy mindenki itt született már a buszon és fogalma sincs hogy merre megyünk?

Közben mögöttük pár centire üres tekintetű népek próbáltak úgy tenni, mintha nem is róluk szólna a csevej.

- Azért neked könnyebb, a metró nem tud eltévedni. Vagy ha mégis, az elég gáz.

S. legyint.

- A múltkor utaztam egy villamoson, ami eltévedt. Miután a vezetője nagy hangon kioktatott egy utast, hogy ő azért van ott hogy vezesse a villamost és mindent tudjon és mindenre figyeljen. Aztán rossz felé állított egy váltót de csak akkor jött rá mikor odaért a lezárt Lánchíd-alagúthoz**

* Valójában valami egészen mást gondolt, énoki nyelven, de egyrészt nem lehet pontosan lefordítani, másrészt attól pár tapasztaltabb démon is összehúzta volna a szemöldökét, néhány alacsonyabb rangú viszont meg is szűnt volna, ha a közelben van

** Volt erről valahol régen egy bejegyzés, de azért se keresem meg nektek :P