Valami olyan időpontot kellett beállítanom, ahol biztos hogy nem futok össze saját magammal. Lehet hogy semmi sem történne, de fő az óvatosság.
Elsőre persze elrontottam. Remegő kézzel túltekertem a karokat…
Ezt a képet lopva, egy kávéházban készítettem. Nem mondom, kicsit megnéztek az emberek, de szerencsére a szokásos fekete ruhám nem lógott nagyon ki a többiek közül. Gondolom, inkább azon csodálkoztak, hogy mit keresek ott egyedül.
Arra nem gondoltam, hogy nem tudok semmiféle üzenetet hagyni, szóval úgysem hiszi el senki az egészet.
Másodszorra, kissé lenyugodva, már jobb. Eszembe jutott egy dátum, amikor éppen senki sincs itthon, ugyanis a másnap kezdődő nyaralásunkhoz vásároljuk be az élelmiszereket.
A kulcsom természetesen nyitotta az ajtót, de nem maradok sokáig.
És már van internetem is, tehát gyorsan megírom ezt a bejegyzést. És egy kép, bizonyítéknak:
