Történetek a sötét oldalról - Gyorshír

 Bár a következő történet nem a környezetemben történt, de megérdemli hogy megörökítsem az utókornak. Vagy legalábbis amíg létezik ez a blog.

 Egyszer volt, hol nem volt, az egyik szomszédos ország nagyvárosában volt egy német nyelvű színház. Ez a színház kapott egy új művészeti titkárt.
Ez a titkár egy darab kapcsán elkezdte keresgélni Molière elérhetőségét, a mű szerzői jogdíjával kapcsolatban. Sőt, később, mikor az újságírók rákérdeztek a dologra, őket is megkérdezte, nem tudja-e valaki esetleg az illető szerző e-mail címét.
Nem csoda, a színház jelenlegi igazgatója előzőleg egy csirkefarm és egy harisnyagyár mérnöke volt, és ilyen színvonalas, magához illő munkatársakkal veszi körül magát.
Egyébként a múltban nagy múltú kulturális intézmény már nem is játszik német nyelvű színdarabokat.
 A város polgármestere hihetetlennek minősítette az esetet és megígérte, hogy amennyiben a hír igaz, leváltja (legalább) a nagy műveltségű titkárt.
Itt a vége, fuss el véle.

Részletek Dr. Hochgruber Alajos önéletírásából és naplóiból #04

"Das Über-Ich bildet sich in der infantil-genitalen Phase durch die Verinnerlichung der Werte und Normen einer Gesellschaft stellvertretend durch das Elternteiles heraus.
Es ist eine Art Gewissen, das nicht zulässt, dass das Es, mit dem das Über-Ich im ständigen Konflikt steht, alle seine Triebwünsche durchsetzen kann."

Történetek a sötét oldalról - "Konyhatündér"

Elhúzza a szavakat, szeret a középpontban lenni:
"…kérlekszépen, és egyszer vettem egy kerámialapos tűzhelyt, tudod, azt a laposat… meg egy sütőt is hozzá. Aztán, vagy három év múlva volt egy barátnőm… Ági volt a neve.
Na és egyszer vendégek voltak, rokonok vagy a lány szülei, nem lényeg, és Ági kitalálta hogy majd ő süt valamit. Közben kint beszélgettünk az erkélyen és egyszer csak mondja valaki hogy "te, mi ez az istentelen füst?". Nézzük ám, ömlik a sütőből mindenhol, rohanok be… hát, benne volt még a kézikönyv, meg a jótállás a nejlonzacskójában, ott füstölt meg égett meg olvadozott az egész, mert még úgy volt minden ahogy megvettem.
Na, ilyen konyhatündér vagyok én.
…ne már, ezt csak nektek mondtam el, bizalmasan, nehogy már elmeséljétek másoknak."

Óraátállítás

A matematika csodája :)

Szóval hajnali egy és három között akár három órát is alhattam. Nem rossz!

Részletek Dr. Hochgruber Alajos önéletírásából és naplóiból #03

"...és akkor beleájult a palotája szökőkútjába, a vendégek pedig diszkréten elfordultak..."

Történetek a sötét oldalról - "Lexikális tudás"

 Az aluljárók környékén időről-időre megszaporodnak az árusok. Mikor minek van szezonja.
Van aki egyszerűen kézből vagy táskából árul kesztyűt, esernyőt, van aki kartondobozokra lepakolva zöldséget, gyümölcsöt.*
 Idősödő házaspár nézegeti a kínálatot, a néni megörül:
- Nézd, gránátalma, van gránátalma is! Vegyünk!
…mire a bácsi, mérgesen és eléggé lenézően, kissé talán gúnyosan is:
- Hülye vagy? Hogy felrobbanjon a pofámban??





* Kíváncsi lennék, milyen haszonkulccsal dolgoznak, ha rendőr feltűnésekor megéri otthagyni nekik a zsáknyi paprikát**, majd a veszély elvonultával másikat hozni és ott folytatni ahol megzavarták az ügyletet.
** Olyankor általában hozzánk hozták fel*** a rend kedves őrei és olyankor mindenki lecsót vacsorázott
*** Munkahelyről van szó, a barátságnak is vannak azért határai

Történetek a sötét oldalról - bevezető

Tervezek egy sorozatot a fenti címmel. Nem, nem vámpírokról szól majd, nem is a bűnről. Másfajta sötétségről lesz szó.
Valódi történetek, megtörtént események igazi emberekkel.
 Lehetséges, hogy az eredeti mesélő stílusát kicsit átírom majd - fiatalkorúak, macskák, rókák és egyéb érzékeny lelkűek miatt.
…és persze hogy ne derüljön ki, kiről szól a mese.
Majd meglátod, miért…

Twilight és egyéb "Meyer"ségek"

 A filmekben nagyon zavarnak az illogikus dolgok. De főleg az illogikus személyiségek.

Vegyük például rögtön ezt a....mondjuk, vámpíros "sagát". Nem értem, mi a hátránya, ha valaki vámpírrá változik. Rendben, elvileg "meg kell halni" az átváltozáshoz, ahogy rendesen, de aztán? Az hogy nem ver az ember...izé, vámpír szive, nem nagy veszteség.

A napfény nem öl meg. Nem kötelező embert inni, megteszi az állati vér is. (Közbevetőleg: az hogy van, hogy Edward családja nem fogyaszt emberi vért, elvből vagy valami, "nem ölünk", ám lazán, kis mosollyal megvárják, amig ismerőseik széttépnek és elfogyasztanak valakit? Ilyenkor hol vannak az elvek?)

Gyors leszel és erős (erről azért írok még). Új képességek, kiélesedett érzékeszervek. És a szex is sokkal jobb.

Az meg, hogy csillog valaki a napfényben, na és akkor mi van? A modern kozmetikumok világában??

...és ez az erő dolog. Ha egy újszülött vámpír a legerősebb, miért van az, hogy a régi öregek lazán letépik bárki fejét? Az újakét főleg, játszva.

Szóval, ide nekem - mondanám, ha szukkubusznak lenni nem lenne sokkal jobb.

De komolyan, ezek után miért nem akar MINDENKI vámpírrá válni?

 A másik problémás darab a Burok. Nem mondom, tetszett, (ráadásul az egyik kedvenc színésznőm játszotta a főszerepet, nézd meg a "Byzantium"-ot) de végig ott motoszkált bennem a főszereplő kettőssége. Nem, nem az hogy egyszerre ketten vannak ugyanabban a testben.

Az élősködő faj "békés" és a Vándor is képtelen bárkit fizikailag bántani, de könnyedén elpusztítják több teljes bolygó összes lakójának személyiséget hogy elég gazdatestük legyen. Ha ez nem bántás, akkor semmi sem az.

Aztán ott van a Vegyész, a kis ártatlan főszereplőnővel, aki lazán és érzelemmentesen megkínoz bárkit. Mert rossz fiú az illető. Hm.

Mindenesetre furcsa hely lehet belülről Stephenie feje, és vajon a vallása - mormon - menyire játszik bele ebbe a különös világába, a szereplői kettős értékrendjébe?

Szukkubusz

 Nem tudom mi van velem mostanában. Az érzelmeim itt lesnek, közvetlenül a szemeim mögött és elég gyakran túlcsordulnak.
A múltkor például megnéztem az egész Twilight-sagát*. Sírtam párszor...
...lehet hogy csak túl régen táplálkoztam rendesen?





* Igen, ennyire rossz a helyzet

IKEA

"…elmegy arra, a pórázoknál jobbra fordul, és ott is van a gyerekosztályon"