CiniKUSS! / Clinical Cynical (EN)

 Enyhén szólva is arcpirító, mikor a kormány képviselője sajnálkozik, hogy "saaaaajnos nem tudjuk visszavonni a vitatott törvényt, mert azt nem a Kormány, hanem egyéni képviselők nyújtották be"
Igen, egyéni képviselőkként a miniszterelnök és Kormány tagjai.

Ó és ha nem tudnád: mi vagyunk a demokrácia csúcsa, a szólásszabadság védelmezője és a kereszténység utolsó védőbástyája a hanyatló Nyugattal szemben.

…hogy onnan nem úgy látszik? Nyugi, innen se.

***

It's a 'little' embarrassing to say the least when a government representative laments that "unfortunately we can't withdraw the controversial law because it wasn't submitted by the government, but by individual representatives."

Yes, the Prime Minister and members of the Government as individual representatives.

Oh, and in case you didn't know: we are the pinnacle of democracy, the defender of freedom of speech, and the last bastion of Christianity against the declining West.

…doesn't it look that way from there? Don't worry, it doesn't look that way from here either.

Szerotonin / Serotonin (EN)

 R: Picit most nehéz időszakom volt. De tudom, hogy csak fejben dőlnek el a dolgok, mert tegnap kaptam egy doboz kedélyjavítót és én máris jobban lettem, pedig nem is vettem még be belőle 🥰
S: Jaj drágám... 😘

R: Lett egy pszichológusom. De kialkudtam nála is egy olcsóbb árat, így jobb mint a tequila, mert ettől nem fáj a fejem, és vezethetek autót is.
S: Remélem nő a pszichológus, férfihoz ne menj!
R: Nő és nagyon cuki.
Kicsit relaxálunk Teóval a séta közben. 6.napja szedem a bogyókat. Jól vagyok, de szerintem még ez nem a gyógyszer hatása.
Meg különben is, milyen gyógyszer az ami 280 ft? 🤣🤣🤣
S: Valeriána?? 😃
R: Dehogy 🤣 az tök drága. Valami escitil vagy ilyesmi. Azt mondta a nő, gyomorproblémákat okozhat. Meg súlygyarapodást (sicc). És csökkent libidót 🙄🙄🙄
Nehogy már csináljanak egy gyógyszert ami kedélyjavító, fogysz tőle és lesz kedved szexelni!
S: Depressziósan úgyse akarsz szexelni. Na ugye. Kettőből egy. Különben érdekes gyógyszert szedsz... Utánaolvastam.
"Néhány betegnél mániás fázis léphet fel, amelyre szokatlan és gyorsan változó gondolatok, túlzott jókedv és fokozott fizikai aktivitás jellemző"
"A kezelés első heteiben előfordulhat nyugtalanság, vagy az egy helyben maradás (ülés/állás) okozhat nehézséget." Hm.
És kérd meg a többieket hogy szóljanak, ha furcsulni kezdesz 😃
R: Igeeen ez a legjobb, de egyelőre el akarok aludni. De amióta szedem nem otthon alszom, szóval simán lehet amiatt.
S: Persze hogy nem tudsz, írta a papír, mert nem tudsz egy helyben.....🤣
R: Mondjuk lehet benne valami.... 2 órája kutyát sétáltatok.
S: Szeretnék ilyet...
R: Ilyen gyógyszert szedni??
S: Nem, nem a gyógyszert, olyat aki ezt szedi. 🤣 Egyébként depressziósan enni szoktak, szóval ez sem változik.

R: Megyek zumbázni. Megelőzésképpen.

***

R: I've been having a bit of a hard time lately. But I know that things are only decided in my head, because yesterday I got a box of mood enhancers and I'm already feeling better, even though I haven't taken any of them yet 🥰

S: Oh dear... 😘

...

R: I got a psychologist. But I negotiated a cheaper price with her, so it's better than tequila, because it doesn't give me a headache, and I can drive a car.

S: I hope the psychologist is a woman, don't go to a man!

R: She's a woman and she's really cute.

Teo, the dog and I relax a bit during the walk. I've been usint the pills for 6 days. I'm fine, but I don't think this is the effect of the medicine yet.

By the way, what kind of medicine is that that costs 280 HUF? 🤣🤣🤣

S: Valeriana?? 😃

R: No way 🤣 that's really expensive. Some kind of escitalopram or something. The woman said it could cause stomach problems. And weight gain (shoo!). And decreased libido 🙄🙄🙄

Don't let them make a drug that improves your mood, makes you lose weight and makes you want to have sex!

S: You don't want to have sex when you're depressed anyway. Right. One out of two. You're taking an interesting drug by the way... I read it.

"Some patients may experience a manic phase, which is characterized by unusual and rapidly changing thoughts, excessive cheerfulness and increased physical activity"

"In the first weeks of treatment, restlessness may occur, or staying in one place (sitting/standing) may cause difficulty." Hm.

And ask the others to tell you if you start to feel strange 😃

R: Yes, that's the best, but for now I want to go to sleep. But since I've been taking it, I haven't slept at home, so it could be because of that.

S: Of course you can't, the paper said, because you can't sit still.....🤣

R: Let's say there might be something in it.... I'm walking with the dog 2 hours ago.

S: I would like this...

R: To take this kind of medicine??

S: No, not the medicine, someone who takes this. 🤣 By the way, people tend to eat when depressed, so that doesn't change either.

R: I'm going to Zumba. As a precaution.

Dilemma (EN)

 Kaptam némi visszatérítést a barcelonai Sagrada Familia székesegyháztól. Hm. Tessék mondani, ez most az új Nemzetvédelmi Szuverenitásvédelmi Törvény értelmében külföldi támogatásnak minősül, és be leszek tiltva?

***

I received some refund from the Sagrada Familia Cathedral in Barcelona. Hm. Tell me, is this now considered foreign aid under the new National Defense Sovereignty Protection Law and will I be banned?

Kiszámíthatóság, őszinteség, erkölcsi tartás / Predictability, honesty, moral integrity (EN)

 A romániai elnökválasztás során OV végig nyíltan a szélsőjobbos, oroszbarát, nacionalista, magyarellenes jelöltet támogatta. De olyan szinten, hogy a jelölt Viktor képét és szavait használta a kampánya során a szórólapjain és plakátjain.

…aztán, mikor - szerencsére - a másik, nyugatbarát politikus nyert, az elsők között gratulált neki azzal, hogy milyen jó, hogy nem a magyarellenes másik jelölt lett az elnök.

During the Romanian presidential election, OV openly supported the far-right, pro-Russian, nationalist, anti-Hungarian candidate. But to such an extent that the candidate used Viktor's image and words on his leaflets and posters during his campaign.

…then, when - fortunately - the other, pro-Western politician won, he was among the first to congratulate him, saying how good it was that the other anti-Hungarian candidate did not become president.

Terminál / Terminal (EN)

  Még legalább egy óránk van a beszállásig, a repülőtér egy félreeső helyén üldögélünk (W36 kapu, gondolhatod). Ez egy kisebb helyiség az alsó szinten, innen viszik ki busszal az utasokat a legolcsóbb járatokhoz. Alig lézeng erre valaki, ellentétben a felső szint nyüzsgésével. Itt nincs sorban állás a mosdóknál, az utolsó kapunyitás is legalább fél órája volt. Viszont valamiért itt is kapcsolgatják a világítást a gépek fel- és leszállásakor. Ki érti ezt?

Megérkezik egy amerikai pár és teljes természetességgel leülnek a kizárólag mozgássérülteknek fenntartott helyekre, de mivel egy érintett sincs jelen, nem tesszük szóvá. Legyen nekik karácsony. Kicsit később csatlakozik hozzájuk egy honfitársuk.
Felteszik a lábukat is, hát persze, gondolom csak mint otthon.

 Egyszer csak felbukkan egy eléggé zaklatottnak tűnő fiatal férfi egy négy keréken guruló, citromsárga és látszólag páncélozott bőrönddel. Vadul néz jobbra-balra és látható pánikban kérdezgeti az arra lézengő néhány takarítót és biztonsági embert a Milánói járatról. Mindenki a vállát vonogatja. A pasi erre hangosan követeli, hogy nyissák ki neki az egyik kaput, mert hát ott van a repülőgépe kint, nézzék meg, és neki feltétlenül el kell érnie.

Nyilván életében nem járt repülőtéren, vagy analfabéta - vagy csak teljesen hülye. Olyan két méterenként vannak kiírva az induló járatok.

 Természetesen otthagyják; erre próbálja ő kinyitni valamelyik kaput, nyomkodja a gombokat, még a beszállókártyáját is kipróbálja, hátha. Kíváncsian várjuk, hogy talán elviszik vagy valami, de nem. Fenébe.

 Pár perc után megszánom és odalépek hozzá, a többiek lemondó sóhajától kísérve, hogy elrontom a szórakozásukat.

"Milánó?" kérdezem tőle tökéletes angolsággal (…). Ettől leáll és vadul bólogat. Mutatom neki, hogy fentről indul. "Where?" kérdezi a pánik határán, szintén angolul. Lazán megmutatom neki az éppen mellettünk levő kijelzőn.

Még van öt perce. Elrohan.

 Azzal viccelődünk, hogy remélhetőleg nem járunk úgy, mint Tom Hanks, mert itt sehol sincs kirakva ingyen mogyoró és apró rágcsa.

…picivel később megegyezünk, hogy de, mégiscsak jobb lenne itt ragadni, mert az azt jelentené, hogy valami forradalom van itthon…

Másnap tudom meg, hogy miközben nyaraltunk, kirúgták a vezérigazgatómat és úgy néz ki, hogy imádott és mélyen tisztelt kormányom Ukrajna megszállását tervezi. Vagy csak egy részéét. Vagy csak az oroszoknak kémkednek.

…maradni kellett volna még egy kicsit.

***

 We still have at least an hour until boarding, we are sitting in a secluded place in the airport (gate W36, you might think). This is a small room on the lower level, from here they take passengers out by bus to the cheapest flights. Hardly anyone is loitering here, unlike the hustle and bustle of the upper level. There is no queue for the toilets here, the last gate opened at least half an hour ago. Perfect. However, for some reason they also switch on the lights here when planes take off and land. Who understands this?

An American couple arrives and quite naturally sit in the seats reserved exclusively for the disabled, but since no one is present, we don't mention it. Merry Christmas to them. A compatriot joins them a little later.

They put their feet up, of course, just like at home.

 Suddenly a rather agitated young man appears with a lemon-yellow and apparently armored suitcase on four wheels. He looks wildly left and right and in visible panic asks the few cleaners and security people who are hanging around about the Milan flight. Everyone shrugs their shoulders. The guy then loudly demands that one of the gates be opened for him, because his plane is outside, let them see it, and he absolutely has to get there.

He's obviously never been to an airport in his life, or he's analphabet - or he's just completely stupid. There's information about departing flights written every two meters. For example, right in front of his nose.

 Of course they leave him there; he tries to open one of the gates, presses the buttons, even tries his boarding pass, just in case. We wait curiously to see if he'll be taken away or something, but no. Damn it.

 After a few minutes, I feel sorry and walk over to him, accompanied by the others' resigned sighs that I'm spoiling their fun.

"Milan?" I ask him in perfect English (…). That makes him stop and nod wildly. I show him that he's leaving from above. "Where?" he asks, bordering on panic, also in English. I casually show him on the screen next to us.

He still has five minutes. He runs away.

 We joke that we hope we don’t end up like Tom Hanks, because there are no free peanuts and small snacks displayed anywhere here.

…a little later we agree that, well, it would be better to stay here anyway, because that would mean there’s some kind of revolution at home…

 The next day I find out that while we were on vacation, my CEO was fired and it looks like my beloved and deeply respected government is planning to invade Ukraine. Or just part of it. Or they’re just spying for the Russians.

…we should have stayed a little longer.

WTF

Nagyon nehéz úgy gonosz démonnak lenni, hogy a politikusok lenyúlják a munkámat…

***

It's very hard to be evil demon if politicians steal my work...

ZED (EN)

 Mindig a legnehezebb dolog - legalábbis nekem, a többiek nem tudom, hogy vannak ezzel -, hogyan kezdődjön egy történet. Az első szavak valahogy meghatározzák a többit is, és ha az elejét el tudom kapni, a szöveg többi része már elég könnyedén legombolyodik. Gyakori, hogy az idő legnagyobb részét a legelső mondat megfogalmazására fordítom - vagy pocsékolom el, nézőpont kérdése.

 Elég régóta forog a fejemben egy történet; tulajdonképpen előttem van az egész, csak lusta vagyok szavakba önteni. Bár nem szokásom megmutatni félkész dolgokat, de kivételesen most megosztok egy kis részletet. Ne várj sokat, csak a hangulatot próbáltam elkapni.

A munkacíme "ZED"

*

" Órára ébredt. Mint minden nap. Kivonszolta magát a fürdőszobába. Mint minden nap.

Gyorsan megfürdött - na jó, legalább fél óráig ázott a zuhany alá kuporodva, vörös szemekkel, az arcán végigfolyó vízzel.
 Megint egy újabb rohadt nap. ’Kösz, csak a szokásos.’ És: ’Igen, köszönöm, jól vagyok, jól aludtam’. A reggeli rutin. Ébresztő, fürdés, fogmosás, közben ellenőrizni, semmi nem változott este óta. Ugyan mi változna? Belevicsorgott a tükörbe…
 A konyhában eljátszotta a szokásos kis játékát a tablettákkal. ’Na, picinyeim, ki lesz az első? A kis piros? Kis szégyenlős, és TE hogy aludtál? Vagy ez a sárga kapszula?’. Vizet töltött és egy apró sóhajjal elkezdte bedobálni mindet, szépen egymás után. Ez van, jó kislány.
A gépéhez gurult és míg a monitoron megjelent a lefutó teszt - CPU 100%, NET: OK, VR: OK - magára ráncigálta egyik kinyúlt pulóverét. Váratlanul megvillant a bejövő üzenetek ikonja, és lassú pulzálásba kezdett. Biztos valami naggyon fontos, egy utazási iroda sítúrája lesz, vagy valami orosz ribanc ajánlgatja magát mint hűséges társ. Elhúzta a száját; unottan rácsapott az egérre.

Szia Zé, találtunk egy ígéretes helyet. Lesz adrenalin meg minden, ahogy szereted. Húzz bele, fél óra múlva felszedünk! Al&Tav

Elkerekedett a szeme, "igen" gondolta egy reszkető sóhaj kíséretében. Belebújt a különleges hámba, alaposan ellenőrizte az összes pántot és csatot, megfeszítette majd elernyesztette magát. Bólintott, felemelte a tenyerét mint egy bűvész: egy kék, sokszögletű tabletta, apró, stilizált yin yang jellel. Rámosolygott. 'Ma, kivételesen, te is jöhetsz játszani.'

(folyt.köv.?)

***

The hardest thing is always - at least for me, I don't know how others are with this - how to start a story. The first words somehow determine the rest, and if I can get the beginning, the rest of the text falls into place quite easily. I often spend most of my time formulating the very first sentence - or waste it, it's a matter of perspective.

I've had a story in my head for quite some time; in fact, I have the whole thing in front of me, I'm just too lazy to put it into words. Although I don't usually show half-finished things, I'll share a small detail now as an exception. Don't wait too long, I was just trying to catch the mood.

The work title is "ZED"

*

" She woke up at 10:00. Like every day. She dragged herself to the bathroom. Like every day.

She took a quick shower - well, she soaked for at least half an hour, hunched under the shower, her eyes red, the water running down her face.

Another crappy day. 'Thanks, just the usual.' And: 'Yes, thanks, I'm fine, I slept well'. The morning routine. Alarm clock, bath, brush teeth, check in meanwhile, nothing has changed since the evening. What would change? She snarled at the mirror...

In the kitchen she played her usual little game with the pills. 'Now, little ones, who's going to be first? The little red one? The little shy one, and how did YOU sleep? Or this yellow capsule?'. She poured water and with a small sigh began to throw them all in, one after the other. That's it, good girl.

She rolled over to her machine and while the running test appeared on the monitor - CPU 100%, NET: OK, VR: OK - she pulled one of her outstretched sweaters over himself. The icon for incoming messages suddenly flashed and began to pulse slowly. It must be something v-e-r-y important, a ski trip for a travel agency, or some Russian slut offering herself as a faithful companion. She pursed her lips; slapped the mouse in boredom.

Hi Ze, we found a promising place. There will be adrenaline and everything, just as you like it. Take a deep breath, we'll pick you up in half an hour! Al&Tav

Her eyes widened, "yes" thought with a trembling sigh. She slipped into the special harness, carefully checked all the straps and buckles, tightened and then relaxed herself. She nodded, raised her palm like a magician: a blue, polygonal tablet with a small, stylized yin yang sign. She smiled at that. 'Today, exceptionally, you can come play too.'"

(cont. next.?)

Teljesen felesleges tények tárháza #003 / Repository of Totally Unnecessary Facts #003

 Kerékpáros nadrág után sortot venni egészen ciki: éppen olyan nyomokat hagy a combomon, mintha előzőleg harisnyatartót hordtam volna.

…ha ehhez hozzávesszük, hogy a lábaim bicajos naciból kilógó részét leégette a Nap és épp úgy nézek ki, mintha vörös harisnya lenne rajtam…

***

Wearing shorts after cycling outfit is really awkward: it leaves marks on my thighs as if I had previously worn suspenders.

…and if we add to that the part of my legs that sticks out of my cycling shorts is sunburned and I look like I'm wearing red stockings…

Bárcsak… / Wish… (EN)

  Az IKEA hatalmas csarnokában bolyongtak már órák óta. Hol nevetve nézegették a vicces díszpárnákat, hol komolyan tanakodtak egy-egy konyha-bútor fölött, mintha valóban együtt terveznének közös jövőt - pedig soha még csak szó sem esett erről -, hol rácsodálkoztak a rendre felbukkanó apácákra.

 Anna és Bea már évek óta barátok voltak. Az a fajta kötelék volt köztük, amit szavak nélkül is érezni lehetett: a pillantások, a lopott érintések, a kicsit túl hosszúra nyúlt ölelések mindent elárultak. Mégis, eddig egyikük sem lépett.

 Bea magas volt, nagyon magas. Anna mindig felnézett rá, és most, hogy ketten besétáltak az egyik berendezett, szűk spejzba - csak kíváncsiságból -, a helyiség hirtelen túl kicsinek, túl fülledtnek tűnt. A polcok szorosan körülvették őket, és ahogy hátraléptek, Bea a hátával szinte elzárta a kijáratot.

 Anna megérezte a másik lány testének közelségét, a finom fűszeres illatot, amit mindig annyira szeretett. Felnézett rá. A szemeik találkoztak.

Egyetlen pillanat volt. Semmi előkészítés, semmi gondolkodás. Bea lehajolt - nem sokat, de éppen annyit, hogy ajkaik találkozzanak. Anna először megdermedt, aztán olyan természetességgel simult hozzá, mintha mindig is ez lett volna a helyük, ott, összebújva.

 A csók nem volt tolakodó, inkább felfedező. Lágy és meleg, egy kicsit bizonytalan, mégis tele volt az évek óta elfojtott vággyal. Anna ujjai óvatosan a másik blúzának szegélyéhez kúsztak, megkapaszkodva benne, mint aki nem akarja, hogy ez a pillanat valaha is véget érjen.

A külvilág megszűnt létezni. A zsibongó áruház hangjai elhaltak, csak ők ketten voltak, és az a kis spejz, amely egyetlen lélegzetvételnyi örökkévalóságra az ő kis privát világukká vált.

 Amikor végül elszakadtak egymástól, mindketten egy félmosollyal néztek a másikra - zavart, boldog mosollyal, ami mindent elmondott: innen már nincs visszaút.

(Írta MI, etette R; átírta S)

***

They had been wandering around the huge hall of IKEA for hours. Sometimes they were laughing and looking at the funny decorative pillows, sometimes they were seriously debating over kitchen furniture, as if they were really planning a future together - although this was never even ment-ioned - and sometimes they were amazed at the nuns who kept appearing.

Anna and Bea had been friends for years. There was the kind of bond between them that you could feel without words: the glances, the stolen touc-hes, the hugs that stretched a little too long gave everything away. And yet, neither of them had made a move so far.

Bea was tall, very tall. Anna always looked up at her, and now that the two of them had walked into one of the furnished, narrow storage rooms - just out of curiosity - the room suddenly seemed too small, too stuffy. The shelves surrounded them tightly, and as they stepped back, Bea almost blocked the exit with her back.

Anna felt the closeness of the other girl's body, the delicate spicy scent she had always loved so much. She looked up at her. Their eyes met.

It was a single moment. No preparation, no thought. Bea leaned down - not much, but just enough for their lips to meet. Anna froze at first, then leaned into her with such naturalness, as if this had always been their place, there, huddled together.

The kiss was not intrusive, more of an exploratory one. Soft and warm, a little uncertain, yet full of longing that had been suppressed for years. Anna's fingers cautiously crept to the hem of the other girl's blouse, clinging to it as if she didn't want this moment to ever end.

The outside world ceased to exist. The sounds of the bustling department store died away, it was just the two of them, and the small pantry that had become their little private world for a single breath of eternity.

When they finally parted, they both looked at each other with a half-smile - a confused, happy smile that said it all: there was no going back from here.

(Written by AI, fed by R; transcribed by S)

Az évek, meg a rutin / The years and the routine (EN)

 Megérkezett az új személyi igazolványom. Elektronikus ügyintézés ide vagy oda, személyesen kell érte menni.

Az ügyintézők nagyon kevés kivételtől eltekintve segítőkészek de ez kevésbé javít a helyzeten, hogy az egész Dunakanyar összes települése ide tartozik. A váró legfeljebb 6x6 méteres, az ügyfelek többsége inkább kint a lépcsőkön üldögél.

A számom 905, az érkezésemkor a 904 van a kijelzőn, így alig egy órát kellett várnom…

A hölgy kedves, mosolyog.

- Ha szeretné aktiváltatni a digitális igazolványhoz kapcsolódó PIN kódot is, itt helyben megcsinálom.

- Ezzel milyen plusz dolgok járnak?

- Például átmehet a repülőtéri kapukon, ahol nem kell útlevél. És egyszerűbb csatlakozni a Digitális Állampolgársághoz* is.

- Rendben, legyen.

A hölgy nagy lelkesen elkezdi lekaparni a kódkártyáról a takaró réteget, erővel fogom magam vissza, hogy megkérdezzem: "- És ha az van ott hogy "NEM NYERT?""

Igen, direkt rossz a fénykép minősége
Yes, the photo quality is intentionally poor

- Akkor kérek egy hat számjegyű kódot. - mondja

- Őőőő. Később meg lehet változtatni?

- Nem.

Nyilván bután nézek.

- Azt szoktam javasolni, hogy az igazolvány számát adja meg**, az pont hat szám. - javasolja

Rámosolygok: - Legyen

Erre teljesen természetes mozdulattal beledugja az igazolványt egy kártyaolvasóba, kilóg olyan egy centi. 

- Kérem a kódot.

…észre se vette, hogy mit csinált, de ma valahogy rendes kislány vagyok, nem mutatok rá a helyzet abszurditására.

- 1420…07*** - gépelem.

***

My new ID card has arrived. Electronic administration here or there, you have to go to get it in person.

The administrators are helpful, with very few exceptions, but this does not improve the situation that all settlements in the every cities of "Danube Bend" are included. The waiting room is no more than 6x6 meters, and most customers prefer to sit outside on the stairs.

My number is 905, when I arrived, 904 was on the display, so I had to wait just under an hour…

The lady is nice, smiling.

- If you would like to have the PIN code associated with the digital ID activated, I will do it here on the spot.

- What extra things does this entail?

- For example, you can go through the airport gates, where you don't need a passport. And it's easier to join Digital Citizenship* too.

- Okay, let's do it.

The lady enthusiastically starts to scrape down the cover from the code card, I forcefully hold  back myself to ask: "- And if it says "DON'T WIN?""

- Then I'll ask for a six-digit code. - she says

- Oooh. Can I change it later?

- No.

I must be looking stupid.

- I usually suggest that you give your ID number**, it's exactly six digits. - she suggests.

I smile at her: - Okay

At this, she inserts my ID into a card reader with a completely natural movement, it sticks out about an inch.

- Please give me the code.

…she didn't even notice what she did, but I'm somehow a good girl today, I won't point out the absurdity of the situation.

- 1420…07*** - I type.

* Vagyis némileg egyszerűbb ügyintézés ígéretéért cserében telepíts fel egy kormányzati alkalmazást a telefonodra, amin keresztül kommunikálhatsz magával az Állammal. Egy olyan országban, ahol ellenzéki embereket a telefonjukra telepített titkos kémprogramokkal figyelnek meg? Ahol a hivatalos ügyintézésekhez ajánlott kódgenerátor orosz szerveren fut? Ahol a COVID oltásra/hírekre regisztrált emberek inkább kormánypropagandát kaptak, és az időseknek direkt vészhívásra kifejlesztett Okos Órákra is olyanok érkeznek? Hát persze, azonnal!

* In other words, in exchange for the promise of somewhat simpler administration, install a government application on your phone, through which you can communicate with the State itself. In a country where opposition figures are monitored with secret spyware installed on their phones? Where the code generator recommended for official administration runs on a Russian server? Where people who registered for COVID vaccination/news received government propaganda instead, and Smart Watches designed for the elderly to make direct emergency calls are also receiving the same? Of course, immediately!

** Ennyit arról. hogy "ne adjunk meg személyes adatokat jelszónak vagy PIN kódnak".

** So much for "not giving out personal data as a password or PIN code".

*** (Születési idő) Lásd előző pont. Ha neki lehetett, nekem miért ne?

*** (Date of birth) See previous point. If it was possible for her, why not for me also?