- Elnézést hogy megzavarom az olvasásban, de kérdezgetek valamit, ifjú hölgy?
A nő felnéz a könyvből az idősödő úriemberre. Elmosolyodik - bár a mosoly nem jut el a szeméig. Harminc körüli lehet, ám tekintete sokkal hosszabb tapasztalatot tükröz.
- Igen, semmi probléma. Miben segíthetek?
A férfi lenéz egy pillanatra, pillantása végigsöpör a nőn.
- Látom hogy magácska valamiféle művész… ugye? - finoman gesztikulál, mutatja a kezével - A kis festékmaradványok a körmei tövében, ám a külsejéből tisztán látszik, hogy nem valamiféle… - apró szünet, keresi a megfelelő szót - munkás.
Az utóbbit olyan undorral ejti, mintha beszennyezné magát vele.
A nő aprót bólint, várakozóan néz a férfire.
- Van érzékem az ilyesmihez, a családom arisztokrata, csak ezek a szemét komcsik, tudja…
Apró sóhaj után folytatja:
- Gondolom egyetért, hogy a rendes művészetet ezek a közönséges emberek nem is értik. De komolyan, kedvesem, ugye festőművész? A finom bőre és a kifinomult stílusa alapján biztos vagyok benne. Árulja el, milyen stílus? Naturalizmus? Expresszionizmus? Impresszionizmus? - picit megrázza a fejét - Persze ilyen értéktelen dolgokat, hogy kubizmus vagy szürrealizmus, nem feltételezek magácskáról. Orientalista?
Bizalmasan a nő kezére teszi a sajátját, majdnem suttog.
- Ne csigázzon tovább, árulja el!
A nő lenéz a férfi kezére, megváltozik a mosolya. Ha a másik csak sejtené mi jár a fejében, már sápadtan elmenekült volna. Ő is suttog:
- Lakásfelújítás
***
- Sorry to interrupt your reading, can I ask something, young lady?
The woman looks up from the book at the aging gentleman. She smiles - although the smile does not reach her eyes. She maybe in her thirties, but her eyes reflect much longer experience.
- Yes, no problem. What can I help you with?
The man looks down for a moment, his gaze sweeps over the woman.
- I see that you, Missy, are some kind of artist... right? - he gestures delicately, shows with his hand - The little paint remains at the base of your nails, but it is clear from your appearance that you aren't some kind of... - small pause, he searches for the right word - worker.
He utters the latter with such disgust as if he were defiling himself with it.
The woman nods slightly, looking expectantly at the man.
- I have a flair for this sort of thing, my family is aristocratic, they're just kommunist trash, you know...
After a small sigh, he continues:
- I think you agree that these ordinary people don't even understand normal art. Seriously, my dear, you're a painter, aren't you? Based on her fine skin and sophisticated style, I'm sure. Tell me what style? Naturalism? Expressionism? Impressionism? - he shakes his head a little - Of course, I don't assume such worthless things as cubism or surrealism. Orientalist?
He confidentially places his own on the woman's hand, almost whispering.
- Don't talk about it anymore, tell me!
The woman looks down at the man's hand, her smile changes. If the other person could even guess what was on her mind, he would have fled pale. She also whispers:
- Apartment renovation
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése